A levegő tele van muzsikával... mindössze annyit kell tenned, hogy jó mélyeket lélegzel. (Edward Elgar)

2010. október 14., csütörtök

Brian "Head" Welch: Save Me From Myself

Brian Head Welch (1970.június 9.) neve alapvető fontosságú a modern rockzene történetében, hiszen egykori zenekarával, a Kornnal, új stílust teremtett a '90-es évek közepére: a nu metált. Ez az új zenei műfaj ötvözése a heavy, a trash metál és az alternatív rock stílusjegyeinek, melynek kibontakozását a Kurt Cobain halálával súlytalanná vált grunge hanyatlása, és az alternatív metál zenekaroknak helyet adó Ozzfest fesztivál segítette.
Head az 1993-ban induló Kornnal James Shaffer 'Munky', Reginald Arvizu ' Fieldy', David Silveria és Jonathan Davis társaságában vívta ki a szakma elismerését és a közönség szeretetét olyan újhullámú zenekarok mellett, mint a Slipknot, a System of a Down, a Limp Bizkit vagy a Linkin Park. A Kornt majd a maga idejében fogjuk alaposabban megnézni, azonban most érdemes Brian történetében tárgyalni.
A zenekarban számos dalt írt a megjelenő albumokra, így a Korn, a Life is Peachy, a Follow the Leader, az Issues, az Untouchables és a Take a look in the mirror című lemezeken ő és Munky együttműködéséből keletkezett olyan mérvadó track-lista, mellyel a ma működő banda is könnyen el tudja adni magát. Kétszeres Grammy-díjasok is lettek egyben a Freak on a leash klippjével és a Here to stay előadásával. Mindezek mellett Welch igazi márkaembere lett a héthúros Ibanez K7-nek és az általa leginkább használt bariton gitároknak, az Ibanez Baritone-nak vagy például az Ibanez RG-nek.
A koncerteken Head volt a lead guitar, ám minden szólamvezetése, egyéni zenei megoldásai mellett magába forduló, visszafogott jelenség volt a színpadon az attraktív Munky, Fieldy és Jonathan mellett.
A zenekar háttérélete a siker hatására erősen eldurvult, minden tagnál az alkohol és drogbefolyásoltság mindennapos volt. Ebben semmi különös nincsen, de a zenekartagok sem voltak tisztában azzal, hogy Brian élete, ahogy felfelé kapaszkodott a siker létráján, úgy dőlt romba egyik pillanatról a másikra. Feleségével, Rebekahval a turné végeztével is ugyanúgy folytatták ezt az életmódot, melynek következtében 1995-ben született gyermeküket adoptálásra adták. Az 1998. július 6-án született Jennea Marie-t azonban megtartották
Head ennek hatására tiszta tudott maradni otthon, de a sorozatos fellépések alkalmával már nem tudott gátat szabni a narkotikumoknak, elmondása szerint metamphetamin, Xanax és speed hatása alatt voltak, melynek miértjéről így beszélt:
"Folyton csak utazol egyik városról a másikra,  és nyomod a show-t újra meg újra . Próbálsz megbékélni ezzel, de egy ilyen nagy bandában, mint a Korn, amely ezrek előtt játszik mindig, magányossá tesz. Úgy érzed magad, mint ha te is egy kamion lennél a sok között. Nem tudsz senkivel sem kapcsolatba kerülni, csak azzal , akivel vagy a koncert után és elfelejted másnapra.Mikor mindenki részeg, csak annyit mondanak: Rendben. Később." (Welch: Save Me From Myself 2007)
Az élete fordulópontjához érkezett, amikor az 1998-as Ozzfest után, a feleségével elváltak és egyedüli gyámja maradt Jennea-nak. A felelősség terhe folyamatosan nyomta a lelkét, mely már a 2003-as turnén is megmutatkozott, de utolsó Kornos megjelenése az utolsó vele készített klippben volt, az Angelina Jolie szereplésével fémjelzett 'Did my time'-ban 2004-ben. Head 2005. február 22-én elhagyta a zenekart,melynek indokául a következőket mondta:
"Amikor meghallottam a lányomat énekelni az All Day Dream About Sex (egész nap a szexről álmodom -ford.) című dalunkat fejbe vágott, hogy Úristen mit csinálok? Én vagyok a legnagyobb lúzer a világon. Később, mikor kérdeztek, hogy hogy tudtam elhagyni a világ egyik legnagyobb zenekarát, amelyik megváltoztatta a zenét, hogy voltam képes erre? Én pedig azt feleltem, hogy de hogy voltam képes nem apja lenni a lányomnak." (CBN intejú -ford.)
2005. március 10-en megkeresztelkedett a Jordán folyóban megannyi hívő között, és megkezdte egyéni rehabilitációját, mely kivezeti őt a drogok fogságából egyenesen Istenhez. Ennek egyik állomása volt saját könyve, melyet 2007. július 1-én jelentették meg Save Me From Myself: How I Found God, Quit Korn, Kicked Drugs, and Lived to Tell My Story ( Ments Meg Magamtól: Hogy találtam meg Istent, hogy léptem ki a Kornból, hogy hagytam fel a droggal, és hogy éltem meg, hogy elmondhassam a történetemet-ford.) címmel, mely a Kornosok körében elég nagy vihart kavart, hiszen részletességgel beszél a "háttérmunkálatokról" (második könyve a Washed By Blood 2008. júniusában jelent meg).
 Head ezek után nekikezdett első saját zenei munkájához, mely számos demo CD-t hozott olyan emberek közreműködésében, mint 50 Cent, aki az  A Cheap Name című dalt rendezte. Olyan dalok kerültek felvételre, mint a Dream, a Kry, vagy az elhunyt gitáros, Dimebag Darrel emlékére írt A Letter to Dimebag. Ennek az anyagnak az Into the Light - The Testimony címet adta 2007-ben, de most mi elsősorban az utóbbi album megjelenésekor már tervbe vett Save Me From Myself című elbummal foglalkozunk, melynek megjelenési éve 2008 volt, ami viszont már egy elég komoly anyagra sikeredett, hiszen volt, aki azt hitte, hogy a már szélsőségesen szelíd Head egy "vidámvasárnapos" albumot csap össze a helyi hitgyülekezeteseknek, ezzel szemben még az elvakultabb Korn-rajongóknak is bejött ez a hangzásban a kaliforniai banda korábbi világát idéző anyag. Új zenésztársaival, Brian Reudy (billentyűk), Scott von Heldt ( gitár, vokál), Ralph Patlan (gitár), Michael Valentine (basszus) és Dan Johnson (dobok), azóta járja Amerikát, és népszerűsíti új zenéjét és világnézetét. A koncerteken Head ritkán ragad gitárt, ami azért furcsa. Énekben, bár hallhatjuk őt Korn dalokban is, mint a Freak on a leash vagy a Somebody somewhere , egészen különös hangon szólal meg, amit koncerteken bizony elég nehéz visszaadni. Volt olyan pletyka, mi szerint visszatérne a Kornba, de Munky határozottan elutasította és ő is csak félreértésnek nevezte (nagy kár). Egykori zenésztársa Fieldy is hasonló irányban kezdett el mozogni, de jóval kevesebb sikerrel és elszántsággal.
Sok-sok rajongó nevében mondhatom, hogy ez alapján az album alapján nagyon várjuk a 2011-ben megjelenő új anyagot, titkon reménykedve, hátha a régi társakkal is látjuk még.

A Save Me From Myself album
1. L.O.V.E.: az album kezdő dala, az egyik legjobb is véleményem szerint, tartalma a krisztusi szeretetről, a megváltásról szól nagyon hatásos és kemény riffekkel, nem túl bonyolult, de feszes ütemekben.
2. Flush: egy jó kis középtempós dal a narkotikumok kellemetlen hatásairól, az album egyetlen videoklippje erről a számról készült.
3. Loyalty: a gyereksírásra emlékeztető effekttel induló dal a hűség eltűnésére mutat rá egy kétségbeesett ember szemével.
4. Re-Bel: a saját múltjára, családi viszályaira utaló dalban érdekes hatást kelt a gyerekkórus és Head "shoutolása".
5. Home: egy kisgyerekhez intézett térítő beszéd igen kemény zúzásba ágyazva, de szelíd énekkel. Egy szándékolt Korn idezettel a Got the life-ból. A végén pedig Jennea egy igen alternatív Hull a pelyhes verziót énekel webcamerás felvételen:)
6. Save Me From Myself : az album címadó dala lett talán a legjobban Kornos, a refrén érdekes harmóniája viszont nagyon egyedi és hatásos.
7. Die Religion Die: Ideges kirohanás a világ ellen, az album legkeményebb refrénjével.
8. Adonai: a cím Isten neve a zsidók nyelvén, az életből való (meg)menekülés célpontja.
9. Money: pénzért nem lehet boldogságot venni, nagyon bizarr gitártémákkal.
10. Shake: egy igazi felrázó dal,mely a bűnöst felrázza rémálmából.
11. Washed by blood: az album legerősebb dala minden szinten, remek zongoraszólamokkal, nem kis  szimfónikus beütéssel,változatos énekhanggal, hiába több, mint 7 perc, egy pillanatra sem lehet unatkozni benne.

Forrásként használt linkek:
http://en.wikipedia.org/wiki/Brian_Welch
http://www.youtube.com/watch?v=bHHu8-2ZmqI&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=cEJ0a4HLAHs




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése